A szó mi éberen elhagyja az ajkunk, 

fontos, hogy sérülést ne okozzon rajtunk. 

Ami a rímekben megelevenedik, 

Azt ma már kevesen értékelik. 

Az írást felülírta az élet koboldja, 

A társadalmi métely feneketlen pokla. 

Ma egy jó társaság magányba merül 

Ahol a divatos telefon felcsendül. 

Senki nem beszélget, nem érinti egymást. 

Mindenki mással van, veszélyes e tűztánc. 

Hol a jó kapcsolat megmérgezni látszik, 

Ma már az ölelés ereje csak ámít.